|
2011. július 07. |
Santana-tól szeretettel, szenvedéllyel
|
 Közel háromórás koncertet adott hazánkban Carlos Santana, a mexikói gitárvirtuóz. Zenéjének üzenete a szeretet volt, amit sokszor szavakban is nyomatékosított. Aki ott volt, tudja, hogy szavai és kezei nem hazudtak. A mennybe repített minket.
Azt még a nem rajongók is tudják, hogy a mexikói Carlos Santana
szenvedélyes gitáros. Legalább ennyit. Az 1947. július 20 – án született
Grammy-díjas latin rockzenész és gitáros már a 1960-as évek végén
ismertté vált csapatával, a Santana Blues Band együttessel. Ő az a
gitáros, akinek egyedi játékát az első hangok után fel lehet ismerni.
Összetett hangzásZenéjét egyszerűen csak fusion-nek nevezik, hiszen egyesítette az
amerikai gitárzenét a latin és karibi zenei motívumokkal, emellett
hozzátett még egy kis afro-poppot és afro-beatet, hogy mára Santana
saját védjegyévé váljon. Gyakran dolgozik együtt más zenészekkel, és
folyamatosan próbál új stílusokat felfedezni, melyekkel tovább
fűszerezheti saját zenéjét is. Minden koncertje egy új kihívás nemcsak
az ő, hanem a közönség számára is. Azt én is megtapasztaltam, hogy
gitárjával olyan feszültséget képes teremteni, mint kevesen. Hangzása
egészen egyedi, ez már az első percekben kiderült.
Kedden este még fújdogált a lágy, kellemes meleget hozó szellő az Aréna
előtt, mikor a koncert kezdésének első jelei megmutatkoztak. 20 óra 6
perckor elsötétült a színpad és a zenekar elkezdte, amire mindenki várt.
Egy őrületes káosz zenéléssel mutatkoztak be a magyar közönségnek.
Mindenki ütött és vert mindent, ezért aztán nem lehetett ritmusról és
ütemről beszélni. Talán ez volt a bemelegítés. Santana szokásához híven
egy bő ingben és kalapban volt, alá pedig egy fehér nadrágot is cipőt
vett fel. A zenekara majd’ tíz fős volt. Ami meghatározta az estét
számos gitárja mellett, az a három dobos illetve kongás szekció volt.
Korai dallamokFelcsendültek a Black Magic Woman taktusai ’71-ből. Az első sorokban
igazi rajongók voltak, nem kellett őket sokáig buzdítani, hogy
tapsoljanak és táncoljanak. Santana néha simogatt, sokszor viszont tépte
a húrokat. Ismerős dallamok következtek a Oye Como Va által. Ezt még a
nagymamák és az unokák is szeretik, talán nincs is olyan ember a
világon, aki nem ismeri. A hangulatért felelős két énekes hol a csörgő
dobokat rázta, hol pedig énekelt, vokálozott.
A rockosabb darabok mellett felcsendültek új szerzemények, de hála a
nagy repertoárnak, hallhattuk az Europa-t és a Flor D’Luna-t is. Santana
legalább nyolcszor cserélt gitárt és egyszer dobost is. Történt
ugyanis, hogy a színpadra szólította kedvesét, aki egyszer férjül kérte.
Sidney, a bájos színesbőrű hölgy meglepő magabiztossággal verte a
dobokat. Együtt adtak elő egy számot, a Corazon Espinado-t. Na, ez aztán
egy igazi latin zene volt, táncolt rá mindenki. Ezután Sidney kőkemény
dobszólója következett, ami sokaknál extázist váltott ki – nálam is. Az a
jó Santanaban, hogy számai elnyújthatók, élvezhetők akár tíz percen
keresztül is, mert rengeteg „hely” van bennük az improvizációra. Kedden
este is ezt hallhattuk. Carlos mindenkit bemutatott zenésztársai közül,
beszélt a közönséghez, magasztalta B.B. Kinget, Marley-t és egy magyar
cigányzenészt is.
A legfontosabb üzenete azonban a szeretet volt. Mindenkinek felhívta a
figyelmét a békére és a boldogságra. Le kell győzni a félelmet, hogy a
szeretet vegye át helyét szívünkben. Háromszor is mikrofont ragadott,
hogy ezt Magyarországon is átadja. Egy békegalamb szállt szemben velünk a
kivetítőn keresztül és mi hittünk neki, mert őszinte érzésekkel
beszélt.
Iszli Attila (csakjohirek.hu)
Köszönet: Live Nation Hungary
|
|
