|
2011. június 19. |
Megint szabad az arab unikornis
|
A svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség közleménye szerint
három évtizedes sikeres tenyésztési program nyomán ezer arab bejzát
(Oryx leucoryx) telepítettek vissza az Arab-félszigetre, az állat
eredeti élőhelyére.
A program 1982-ben kezdődött Ománban, tíz évvel azután, hogy a legutolsó arab bejzát elejtették.
Az arab bejza (Oryx leucoryx) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó közel-keleti kérődző. Szőrzete fehéres-krémszínű és barnás, de ezen belül szürkés és feketés árnyalatú is lehet. Testének nagy része világos színű, azonban a lábak barnák, hasonlóan a fej elülső részéhez és a szemektől az állkapocs aljáig lehúzódó sávhoz. A fejtől a vállakig húzódó, kicsi sörény világos színű, a hosszú bozontos farok vége pedig sötétebb. A borjak egységesen barnás színűek.
Az arab bejzák testhossza 150-235 centiméter, a marmagasságuk pedig a 0,9-1,4 méter körül mozog, testtömegük 100 és 150 kilogramm között van. Vándorló életmódot folytatnak 8-10 fős csordákban. Kiváló szaglásuknak köszönhetően kilométerekre megérzik a vizet, széles patáik pedig lehetővé teszik, hogy könnyedén közlekedjenek a homokos terepen.
Egyenes szarvaik hossza eléri a 60-150 centimétert, és profilból ezek egynek tűnnek, akárcsak a mitológiai unikornisé. Egyes feltételezések szerint azonban a vietnami antilop, a szaola (Pseudoryx nghetinhensis) is lehetett az egyszarvú prototípusa.
MTI
|