|
|
A tartalom megjelenítéséhez Flash szükséges! Ha nem rendelkezel Flash-el, ingyenesen letöltheted az Adobe honlapjáról!
|
 |
|
|
|
|
2011. március 24. |
Faithless búcsú - vidáman is lehet
|
 Utoljára lépett fel Magyarországon az angol Faithless, ennek eredményeként kígyózó sor fogadta a jegyre várókat. Aki ott volt, 15 év zenei összegzését kapta és ismét nem csalódott.
Már a hétfő délután megrendezett sajtótájékoztatón is rengetegen voltak,
hiszen nem mindennapi eseménynek lehettünk szemtanúi este. Mivel Maxi
Jazz-ék bejelentették feloszlásukat, nagyobb hangsúlyt kapott a
személyes találkozó. A kapucnis pulóverben érkező Maxi nyugodtan
válaszolgatott a feltett kérdésekre, de jövőjével kapcsolatban
titokzatos volt. Mindenkit biztosított azonban, hogy este fergeteges
koncertet adnak.
Tömeg fogadott
Nyolc órakor még legalább százan álltak sorba jegyükre várva. A
hangulatot Sterbinszky melegítette, akit a közönség szavazatai alapján
ért ez a megtiszteltetés.
Aztán háromnegyed kilenc után végre sikerült bejutni. Távolabb a
színpadtól, a kék szektorban kaptunk ülőhelyet. Mondanom sem kell, a
kilences kezdés után nem sokkal már mindenki állt a helyén. Bár mondták,
hogy megvárják mindenki bejutását a kezdéssel, nem vagyok biztos benne,
hogy így is történt.
Csak a zeneA színpad egyébként elég minimal volt. Nem voltak nagy látványelemek,
csak intelligens lámpák és egy hátsó led fal, ahol különböző ábrák
futottak. Nem is volt rá szükség, mert a Faithless zenéje minden igényt
kielégített. Szinte az egész aréna végigtáncolta az estét. Nem is csoda,
hiszen Maxi Jazz sem tudott aludni. Álmatlanságban szenvedett, de ez
csak háromnegyed óra múlva derült ki. Minden kéz a magasban volt,
dübörögtek a lábak, ritmusra mozgott alattunk az emelvény.
A zenekar nagyon profin játszott. Két gitár, két énekes, dobos,
kongás-ütőhangszeres, Sister Bliss és Maxi Jazz. Különösen ügyesnek
tetszett az ütőhangszeres, akinek úgy járt a keze, mint a cséplőgép. A
csendesebb ütemek után fél tizenegy előtt érkezett a Not Going Home, ami
ismét feltüzelte az akkor már teltházas Arénát. Mindenki szerette volna
magát kitombolni a Faithless zenéjére még utoljára. Aztán másfél óra
játék után levonultak a színpadról. Persze nem kellett sokáig várni,
hogy visszatérjenek még három számmal. Az utolsó, We came 1-t például
együtt énekeltük Maxival.
A tánc soha nem ér végetAztán háromnegyedkor…vége lett. A tizenöt év azonban nem múlik el
nyomtalanul, számaik és zenéjük mondanivalója örökké fennmarad, hogy meg
tudjam mutatni majd én is gyermekemnek, mire is tomboltak a szülei. Ha valaki nem akar lemaradni a legeslegeslegeslegutolsó koncertről, annak ott a helye április 8-án Londonban. Peace, Faithless Forever!
Iszli Attila (csakjohirek.hu)
Köszönet: Danubius Music
|
|
|
|
 |
Az oldal tetejére  |
|
|
