csakjohirek.hu - Az igazi zene élménye Belgiumból

2010. szeptember 02.

Az igazi zene élménye Belgiumból

Újra hazánkban járt a világhírű Vaya Con Dios zenekar, hogy Dani Klein énekesnő csodás hangja mögé akusztikus zenei hangélményt varázsoljon. Megtették. Profi módon. Aki viszont későn érkezett...

Nagy volt a jövés – menés a budapesti SYMA - csarnokban, hiszen a több mint 20 éves belga zenekar koncertjére a fiatal és az idősebb generáció is kíváncsi volt. Na persze, valaki huszonnégy éve még serdülőkorban ropta a „Nah Neh Nah” című slágerre. Most erre nem volt lehetőség, mert a szerda este egy kicsit szolidabb és csendesebb volt. A közel ötezer látogató csak ülőhelyet kapott, így kényelmesen és a magassági különbségeket kizárva mindenki élvezhette az előadást.

Aki késik, lemarad

De visszatérve a kezdetekre! Nyolc órai kezdés volt kiírva és aki úgy gondolta, hogy iszik még egyet a büfében, vagy esetleg később érkezik, annak igen csak leesett az álla, mert a Vaya Con Dios nem váratta soká az egybegyűlteket. Nyolc óra tíz perckor az együttes tagjai elfoglalták helyüket a színpadon és Dani is a mikrofon mögé állt fekete, egyszerű nadrág kosztümjében. Elsötétültek a nagy világítótestek és sejtelmes, színes fények húztak csíkokat a színpadon. Voltak nagy hasra esések még a harmadik, egyben első angol nyelvű szám, a Louie közben is.

Frissítened kell a Flash lejátszót a gépeden!

Dani tájékoztatta a közönséget, hogy ezen az estén fele – fele arányban szólnak majd francia és angol nyelvű számok. Hallunk majd régi slágereket is, de az új albumról is felcsendülnek a leendő klasszikusok. Minden esetre csodásan szóltak a régi dalok is az új, letisztult hangszerelésben is. A zenekar megvolt hozzá. Főszerepet kapott a nagybőgő, a zongora és a hegedű. Már eleve a tisztán élő, kiválóan beállított hangtechnikával ellátott hangszerek is remekül szóltak és akkor még ott volt Dani fantasztikus, egyedi hangja.

Ha egyszer francia az anyanyelv

Puerto Rico, Heading for a fall. Többek között ezeket a dalokat kísérte nagy ováció, de a ritmusos és újdonságnak ható számokat is tapssal jutalmazta a hálás közönség, Dani pedig leállt beszélni hozzánk: „Sokan kérdezik tőlem, miért adtunk ki egy francia nyelvű albumot. Miért? Mert ez az anyanyelvem.” A két éve elhunyt édesapjának írt szám közben levonult a színpadról és hagyta érvényesülni a zongoristát és cintányérokkal finoman játsszó dobost. Könnyes taps volt válasz.

Nyugalom szigete

Füstös, békés bárra hasonlított a csarnok abban a kevés fényben, amellyel a színpadot megvilágították és jól illettek hozzá a finom jazz beütésű dalok. Volt, persze, hogy volt zongora, hegedű és dob szóló. De passzoltak az este hangulatához. Egy óra tíz perc után azonban kigyúltak a fények és a zenekar elköszönt. Hogy elröpült az idő! Valaki még csak fél órája érkezett és már mehet is haza? No, azért nem ilyen egyszerű ám befejezni egy koncertet! Főleg azoknak, akiket ennyire szeretnek Magyarországon.

Jött is a ráadás egy hangos taps és lábdobogás után. Megkaptuk a „fülbevalónkat” még három szám erejéig, amelyek között volt a Nah neh nah is kicsit hosszabb és improvizatív verzióban. Az egy óra huszonöt perc alatt kaptunk egy profin felkészült és előadott latinos jazz estet csodás hanggal és az élményt, amelyet talán majd újabb húsz év múlva felidézhetünk egy újabb Vaya Con Dios koncerten.

Iszli Attila (csakjohirek.hu)
Köszönet: showtime budapest

Szólj hozzá a fórumban. (0 hozzászólás)

Amiről beszélnek

Hírlevél

Nem csak jó hírek

Aki késik, lemarad

Ha egyszer francia az anyanyelv

Nyugalom szigete

Csak jó kitekintés

Szerkesztőségi ajánlat