|
2010. május 21. |
|
Wichmann Tamás MOB kitüntetést kapott
|
Az elmúlt hétvégén a Magyar Olimpiai Bizottság kitüntetését vehette át a magyar kajak-kenu sport kiemelkedő személyisége, Wichmann Tamás. A kilencszeres világbajnok kenus az olimpiai mozgalomért tett érdemeiért kapta a díjat.
- Hány évet is ölel át ez a díj?
- Közel ötvenet… Sikerekkel és kudarcokkal teli hosszú éveket – mondja
Wichmann Tamás. – De ezt a díjat nem csak az egykori sportsikereimnek
köszönhetem, úgy érzem, benne van mindaz, amit ez a sportág adott
nekem, és amit én adhattam magamból a kenuzásnak. Ez nem csak arról
szól, hogy egyszer te is ültél egy hajóban, amit sikerre vezettél. Ezt
köszönhetem az edzői múltamnak, annak, hogy ha hívtak a gyerekek közé,
jótékonysági rendezvényekre vagy egyéb megjelenésekre, sosem mondtam
nemet, hiszen nem feledtem, hogy egykoron mit adott nekem Parti vagy
Szöllősi jelenléte, elismerő szava. Nem felejtem, hogyan ösztönzött az
ő nagyságuk az én pályám során, és úgy érzem, mindezt köteles vagyok
visszaadni.
 Élő legenda
Vannak követök- Ennek a szemléletnek is köszönhető, hogy túl a hatvanon még mindig nagyon aktív.
- Igen. Most is vannak srácaim, akikkel társadalmi munkában nap, mint
nap foglalkozom. Sokan jönnek hozzám egy jó szóért, tanácsért vagy csak
azért, hogy elmondhassák: nekem is köszönhető, hogy tisztességes
férfiember lett belőlük. Elhozzák a gyerekeiket, megmutatják a
családjukat, és ez engem ugyanolyan boldoggá tesz, mint egykoron a
világbajnoki győzelmek. A minap Belicza Bélával és várandós feleségével
találkoztam. Amikor megsimogattam az asszonyka pocakját, Béla odasúgta:
„Látod, ennek a bácsinak köszönhető, hogy egykoron kenuzni kezdtem, és
bízom benne, hogy Te is ülhetsz vele még egy hajóban.” Hát mit mondjak,
rendesen elérzékenyültem.
- A közös kenuzásra még esélye is lehet a picinek, hiszen tavaly aktív
tagja volt a világbajnoki címet szerző sárkányhajó válogatottnak.
- Jó kis veszélyes vállalkozás volt ez a részemről a kilencven fokos
páratartalomban és a hőségben. Az idén már nem kacérkodnék vele, az
egészségem ezt már nem tolerálná, de mint tiszteletbeli csapatvezető
igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy jól sikerüljön a
felkészülése a fiataloknak a szegedi világbajnokságra. Azt tudom, hogy
sokan tekintik fő versenyüknek az augusztusi Maty-éri versenyt,
amelynek válogatóját a szegedi Világkupán tartják majd. Szóval
tanácsokkal, derűvel, bölcsességgel és boldogsággal bárkinek a
rendelkezésére állok majd ebben a szezonban is.
Örömzene az élet- Nemrégiben a szegedi Nagy Sportágválasztón Vajda Attilával közösen
ragadtak gitárt a kezükbe. A fellépésük után sikerült valamit átadni
Attilának a tapasztalataiból?
- Attila már az a kaliberű versenyző, aki nem kényszerül az én
tanácsaimra, de ő is meghallgat és elfogad pár gondolatot tőlem. Nem
tagadom, az egyik kedvencem ő a hazai mezőnyből, s úgy hiszem, a
pekingi győzelem csak a kezdete volt egy nagy pályafutásnak. Attila a
tavalyi világbajnokságon kapott egy pofont, ahogyan annak idején Ivan
Patzaichin, Detlefe Lewe vagy jómagam is zsebre tettem a sajátomat. De
hiszem, hogy mindebből fel tud építeni egy újabb olimpiai diadalt.
Amúgy pedig nem csak a kenulapátot, de az akkordokat is remekül fogja.
Klassz srác, nekem elhihetik.
- És ezzel a szép MOB kitüntetéssel a kezében mit mondana önmagáról?
- Azt, hogy örülök annak, amit a sors ad nekem. A lehetőségeimhez
mérten jártam a csúcson, vagy legalábbis közel hozzá. A kudarcaim
életre neveltek, a sikereim éltettek. Örömömet lelem a főzésben, a
munkámban, s ez a MOB-díj erőt ad és bizonyosságot jelent, hogy jó úton
járok az életemben.
csakjohirek.hu (forrás: MKKSZ)
|
|