|
|
A tartalom megjelenítéséhez Flash szükséges! Ha nem rendelkezel Flash-el, ingyenesen letöltheted az Adobe honlapjáról!
|
 |
|
|
|
|
2009. október 30. |
|
Csak az égbolt szab határt
|
Október utolsó hetében Magyarországon gyűltek össze a természetvédelem
újfajta megoldásainak képviselői. A szakemberek egy hőlégballonos
utazás során nézték meg, hogyan lehet a Tisza árterét úgy megmenteni,
hogy ne csupán a természet járjon jól, de a helyiek és a gazdasági
szereplők is haszonnal számoljanak.
 Csak csendben A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet OEMN (One Europe More Nature – Egy Európa Több Természet) néven nyolc országban indította útjára az olyan újfajta szemléletet képviselő programjait, melyek fenntartható természetvédelmet valósítanak meg úgy, hogy az nemcsak a helyieknek, de az üzleti szféra szereplőinek is hasznot hoz. A mintaprogramok lezárására a magyarországi konferencián került sor. A szakemberek hőlégballonos utazáson ismerték meg a magyar program eredményeit.
„A természetvédő szervezetek nem termelnek anyagi profitot, de pénzre szükségük van a programjaik megvalósításához, ezért a cégekhez fordulnak támogatásért.” – mondja Charlie Avis, a program vezetője – „Mi világszerte mintát mutattunk arra, hogy a cégek kifejezetten előnyös helyzetbe kerülhetnek azzal, ha a természeti értékeket racionális módon és fenntarthatóan használják. A cégek nálunk nem támogatóként, hanem a sikeres program egyik érdekelt feleként vesznek részt a programban.”
Az összetett megoldások a holland példára induló minta után Spanyolországban, Romániában, Görögországban, Magyarországon, Észtországban és Marokkóban valósultak meg. A mintaprojektek sikerrel lezárultak. Így Spanyolországban bevezették a fenntartható epertermesztést a Donana Nemzeti parkban, Romániában és Észtországban újra felélesztették a legeltetésen alapuló gazdasági modellt, Görögországban pedig úgy termelnek babot, hogy a Prespa-tavak élővilága nem károsodik.
Magyarországon a program alapjául a Tisza árterében egyre nagyobb területet hódító, agresszívan terjeszkedő, idegenhonos gyalogakác szolgál. Ez a cserje, amely megakadályozza, hogy a honos növény-, illetve állatfajok tovább éljenek, kiváló biomassza-alapanyagnak bizonyult. A Tisza árterén lévő kísérleti területet megszabadították a gyalogakáctól, amelyet a közeli erőműbe szállítottak, és abból energiát állítottak elő. A megtisztított terület egy részén őshonos, füzekből álló energiaültetvényt hoztak létre, a fennmaradó területet pedig visszakapja a természet, itt a betelepített bivalyoknak és hódoknak a feladata lesz a terület fenntartása.
Az így kialakított programban tehát mindhárom fél jól jár: a helyi közösség biztos bevételhez jut, mivel a WWF által kialakított tanúsítvány felmutatásával (amely bizonyítja, hogy a terület művelése természetvédelmi szempontból nem aggályos) az erőmű elfogadja a levágott gyalogakácot, egyben biztos beszállítókra is lel, a Tisza ártere pedig újra feléledhet.
„Reméljük, hogy a mintaprogramok elterjednek, hiszen a jól működő folyamatokba bárki beszállhat – nemcsak cégek, de további települések is.” – tette hozzá Charlie Avis.
WWF Magyarország
|
|
|
2010. szeptember 09.
Ádám
|
 |
Az oldal tetejére  |
 |
    
|