|
|
A tartalom megjelenítéséhez Flash szükséges! Ha nem rendelkezel Flash-el, ingyenesen letöltheted az Adobe honlapjáról!
|
 |
|
|
|
|
2009. február 22. |
Szines, mint a Kaméleon
|
Nem csak a Filmszemle sikerfilmje volt a Nagy Ervin főszereplésével készült Kaméleon. A „kontroll” és „valamiamerikai” magasságokba emelkedő alkotás méltán kerülhet be a magyar sikerfilmek közé, melyeket évek múltán előbányázva örömmel dobhatunk be a DVD lejátszókba.
Ha azt a nevet látom egy film alkotói között, hogy Goda Krisztina,
akkor biztos lehetek benne, hogy a kész terméket meg is kell néznem. A
tehetséges rendező hölgy egyszerűen nem tud tévedni. Mesterien
felépített sztorikat rendez úgy, hogy a nézőt folyamatosan izgatja,
felkelti és nem hagyja lankadni a figyelmét. A Kaméleon is azon
remekművek közé tartozik, amiről még sokáig beszélni fognak. Hogy
miért? Mert a szereplőgárda a maximumot nyújtja, a karakterek nincsenek
túljátszva és nagyon is hihetőek. Mindenki csak annyit szerepel a
vásznon, amennyit feltétlenül szükséges. Kivéve talán Nagy Ervint, a
Kaméleont. De talán ez érthető is, hiszen minden miatta és érte
történik. Ez az ő sztorija és ő a gépezet mozgatórugója.
Könnyed szórakozást ígérNevezhetnénk átlagosnak is, hiszen a házasságszédelgők „munkáját”
ismerjük meg karakterén keresztül. Ez a film mégis több mint egy
egyszerű vígjáték. Bár a poénok jókor és jó helyen ütnek, mégsem lesz
nevetséges és szeleburdi, könnyed a film. A laza indulásból mint
egymásba fűzött gémkapcsok, úgy épül fel a történet, amely a közel száz
perces játékidő vége felé közeledve már nem is annyira vicces. A
sikerre éhes embernek meg kell szenvednie az egzisztenciájáért, még
akkor is ha csaló és szélhámos. Semmit nem adnak könnyen!
Nevetek-e a végén?Remek párbeszédek, jól világított jelenetek teszik érdekessé és
feszültté a Kaméleont. Nagy Ervin játéka kifinomult és izgalmas,
görcsöktől mentes. Eszes, rafinált és mindig kitalál valami okosat
kétszemélyes kis csaló csapatában. Mindaddig persze, míg az általa
gerjesztett hullámok össze nem csapnak a feje felett. Ezek a nem kis
tengeri fodrozódások egy gyönyörű és megközelíthetetlennek hitt nő
(Hámori Gabriella), egy meleg sebész (Kulka János) és egy pszichiáter
személyében csapdossák az arcát. És persze a palira vett fogadott
unokaöccsnek (Csányi Sándor) is kinyílik lassan a szeme. De a kitörés a
szegénységből nem megy könnyen. A szerencse forgandó, a nem becsületes
győztesek néha súlyos árat fizetnek a játszma végén. És mint tudjuk, az
nevet igazán, aki utoljára nevet. Ennek ellenére a Kaméleon számomra
megmarad egy reality drámának.
Iszli Attila (csakjohirek.hu)
|
|
|
|
 |
Az oldal tetejére  |
 |
    
|