|
2008. december 04. |
Be GOOD!
|
Hellboy, Kémjátszma, A csíkos pizsamás fiú, Én, a kém, Csapatépítés. Néhány film azok közül, melyeket Magyarországon forgattak. Közel állnak a szívünkhöz, mert jó hírét viszik hazánknak. És Mikulás után érkezik a hazai mozikba a GOOD is, melyben Viggo Mortensen remekel.
A Vicente Amorim rendezésében készült GOOD című film főszerepében a dán
származású Viggo Mortensent (Gyűrűk ura, Erőszakos múlt, Egy hölgy
arcképe, Carlito útja) és a „hazafiellenes” Jason Isaacs jutalomjátékát
figyelhetjük csodás környezetben, hiszen a film 2007 nyarán, teljes
egészében Magyarországon készült a Laurin koprodukciójában. Hosszú
hetek munkája volt, míg a rengeteg ígéretes helyszín közül a legjobbak
kiválasztásra kerültek. Köztük volt a Legfelsőbb Bíróság, Műszaki
Egyetem Mezőgazdasági Múzeum, Tatán a Halas-tó, Hajógyári Sziget,
Nyugati Pályaudvar, ELTE, Egyetem tér, Margitsziget, Hajós Alfréd
uszoda és nem utolsó sorban Balatonakarattya. A Fóton forgatott
haláltábori jelenetekhez több mint 400 statisztával dolgoztak. Emellett
a Hősök tere közelében lévő Városligetben is forgattak. Mortensen,
mielőtt a forgatás elkezdődött volna, elment Németországba és
Lengyelországba, hogy múzeumokat, könyvesboltokat és történelmi
helyeket látogasson meg. Sok más kincs mellett Budapestre hozott egy
eredeti Marcel Proust könyvet Spanyolországból. A Műszaki Egyetemen
zajlik az egyik könyvégetés.
Történet a jóságról?
A film egy tanáremberről szól, aki sodródik a második világháború
kezdetekor gyűrűző hatalommal. Jelleméből adódóan kénytelen
kompromisszumokat kötni. De úgy, hogy személyisége ne változna, szinte
lehetetlen. Az új kormány hatalomra kerülésekor lehetőségek nyílnak meg
olyan okos, ambiciózus emberek számára, akiknek vannak elképzeléseik és
lendületük. A főszereplőt a felemelkedési lehetőség ragadja el, és csak
akkor veszi észre a veszélyt, amikor az már a sarkát tapossa. John
Halder férj, apa és irodalom professzor. Többnyire boldog, még azt is
ráfoghatjuk, hogy elégedett. Viggo Mortensen szerint: „Halder és
felesége (Anastasia Hille) szerető kapcsolatban élnek, de a szenvedély
már rég kiveszett az életükből és a gyerekneveléssel járó gondok is a
férfi vállát nyomják. Halder szenilis anyja (Gemma Jones) szintén a
párral lakik, és állandó törődést igényel. Az otthonuk teljesen
kaotikus”.
Halder esetében az egész egy egyszerű kéréssel indult: „Gondolja, hogy
tud írni nekünk egy tanulmányt?” A könyörületes eutanáziáról szóló
szomorú regénye ugyanis tetszik Hitlernek, ezért felkérik e „nemes”
feladatra. Ezzel pedig belép egy újjászülető világba, ahol előrejutási
és könnyű pénzszerzési lehetőséget ígérnek. „A GOOD intim és különleges
bepillantás enged egy ember életébe, amin keresztül egy általános
történet nyílik meg előttünk.” – meséli Vicente Amorim rendező.
Beüt a krach Viggo, Jason és Magyarország Halder udvarolni kezd szentelni egyik csinos fiatal tanítványának
(Jodie Whittaker) és ahogy a karrierje emelkedik, egyre többször kerül
kapcsolatba gazdag, befolyásos és potenciálisan veszélyes emberekkel.
Aztán békés élete ebben a romantikus környezetben egy éjszaka
kettétörik, a Kristallnachtnak, ennek a kegyetlen zavargásnak a hírére.
Ezen a pokoli estén, amikor a kormány kötele a zsidó közösség nyaka
körül végleg megszorul, Halder hite a nemzetiszocializmus mozgalomban
úgy törik szilánkosra, mint a kirakatüvegek, amiről a hírhedt éjszaka a
nevét kapta.
Jason Isaacs (Harry Potter filmek, A sólyom végveszélyben, Sweet
November, Hazafi, Armageddon), Maurice szerepében remekül hozza
felszínre a hirtelen bekövetkezett életmód beli változásokat. Még
büszkeségét is kénytelen feladni, mikor barátjához fordul segítségért.
Kénytelen, hiszen zsidó.
Egyszer már megpróbálta Viggo
Mármint a színpadi változatban szerepelni. „ 25 évvel ezelőtt, kezdtem színészkedni és
Londonban voltam életem második meghallgatásán – emlékszik vissza
Mortensen. – Nem kaptam meg a szerepet, de míg ott voltam, megnéztem. A
John Wrathall által írt remek forgatókönyv együtt tartotta a
kulcsszereplőket és a stábot; igaz csak szóban, mégis elkötelezve.
| A Laurin a külföldiek körében is jól ismert és tapasztalt hazai filmgyártó cég, aki többek között olyan filmeket tudhat a háta mögött, mint az Underworld (Kate Beckinsale), a Harag Napja (Christopher Lambert), vagy a 100 feet (Famke Janssen). A legjobb stábot biztosította a nehéznek ígérkező forgatás számára, amiben talán a legkritikusabb gyártási feladat
a szinte minden napos új helyszínre való költözés akadálytalan levezénylése volt. A cégcsoportot 1993-ban alapították, melynek tevékenysége közé tartozik a külföldi és magyar játékfilmek, reklámfilmek és videoklipek gyártása, filmekhez zenei hangfelvételek készítése. A cég külföldi partnerekkel együttműködve a filmek anyagi hátterének részleges megteremtését, forgatási helyszínek megtalálását, professzionális szakemberek foglalkoztatását és kiemelkedi technikai háttér biztosítását végzi.
Laurin az elmúlt években fentiek mellett több, mint 300 reklámfilm elkészítésében működött közre.
A történelmi Berlin a Nyugati Pályaudvar hatalmas oszlopai között jelenik meg, a Városliget parkjában, a Balaton partján vagy az Elektrotechnikai Múzeum 3. Birodalmat idéző
kapujában. |
A film gyártásában részt vett a Brit Film Akadémia (BAFTA) díjnyertes
operatőre Andrew Dunn (Madness of King George, Gosford park), Andrew
Laws látványtervező (A 23-as szám, 1408) és Szakács Györgyi
jelmeztervező (Napfény íze). A film teljes egészében Budapesten forgott
2007. május 18.-tól július 2.-ig, hazai bemutatója december 11-én lesz.
Budapest Andrew Dunn szerint: „Sokkal inkább olyan, mint Berlin a 30-as
években, mint a mai Berlin” – és Budapest rendkívül sok érdekes,
különböző helyszínt kínált. Például a Nyugati pályaudvar, amit Eiffel
tervezett, a Mezőgazdasági Múzeum, ahol Halder a felsőbb osztállyal
keveredik. De a balatonakarattyai strand is sokat segített. Az
elsődleges helyszín a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda volt, ami a
vízilabda - válogatott felkészülése miatt lehetetlenült el.
Lazítottak isPersze a forgatás ideje alatt kikapcsolódásra is jutott idő. Volt, hogy
Viggo tequilát gurított le az ünneplő emberekkel, hol pedig focizott.
Egyetlen kérése megérkezésekor az volt, hogy legyen egy zongora a
szobájában. Megkapta. Mindig sísapkában járt, mert a haját kellett
laposan tartani.
A rendező szerint a GOOD a barátságról és a választásról mesél. De a
film megtekintése után marad bennünk egy kérdés: Vajon minden jó, ami
boldoggá tesz?
Iszli Attila (csakjohirek.hu)
forrás: arterego
|
|