|
2008. március 18. |
Kommunikáció majom módra
|
 Emberül kommunikálnak a majmok vagy majomul az ember? Ez így nem túl tudományos megfogalmazás, de hogy nagyon is közel áll egymáshoz a kettő, már több mint biztos. És itt most nem a városi csúcsforgalomról van szó…
 Most gondolkodom
A kísérletek nagy részét majmokkal végezték, s hamar megállapították, hogy a beszélt nyelv náluk sem jöhet szóba, mert
egyszerűen nincsenek kifejlődve az erre alkalmas szerveik. De tudjuk, a
kommunikációnak nem a beszédkészség hiánya szab határt. A kérdés inkább az, hogy mire képes az agyi
kapacitás és az agyi képesség; ettől függ, milyen mértékű
kommunikációra illetve megértésre alkalmasak az állatok.
Próbálkozások
Évekkel ezelőtt majmokkal (bonobo) folytatott egyik kísérlet során
elérték azt, hogy nemcsak megértette a gondozói nyelvét (angolt) a kiválasztott törpe csimpánz, hanem
egy speciális tábla használatával közölni tudta mondandóját.
Háromszázötven képet (lexigramot) használva nem csupán egy szót, mint
például "banán", hanem egy összetettebb gondolatot is ki tudott fejezni:
„Éhes vagyok, szeretnék banánt enni.”
Az embert és
az emberszabású majmokat (bonobok, csimpánzok, gorillák, orangutánok)
többek közt az is megkülönbözteti más fajoktól, hogy képesek a
kommunikációs gesztusok megtanulására és alkalmazására. Egyes kutatások
ebből kiindulva azt feltételezték, hogy a fajon belül használt
gesztusokból alakulhatott ki az emberi nyelv is több millió éve.
CerkóféknálA majmok kommunikációja terén folytatott legújabb eredmények a fehérorrú cerkófok hang kommunikációjához fűződnek. A kutatók szerint a majmok az egyes hangokat kombinálva
használják, mint ahogyan az az emberi nyelvben is megfigyelhető! "Hak pió!" - ha egy cerkóf így
kiált, azzal azt közli társaival, hogy veszélyes sas közeleg. Ha
viszont azt mondja: "Pió hak!", akkor a társai szépen lassan elindulnak
feléje. Tesztelésképpen az említett kiáltás különböző felvételeit
játszották le a cerkófoknak, s kiderült,
hogy az állatok csak akkor indultak el a hang irányába, ha saját
csapatuk tagjától hallották azt. Tehát a "pió" és "hak" hangok kombinációi mellett a "személyazonosság" is számít ahhoz, hogy az állatok reagáljanak rá, vagyis komolyan vegyék.
A kapott eredmények megkérdőjelezik a jelenleg elfogadott elméleteket,
amelyek szerint az ember az egyedüli főemlős, amelyik több hang sorba
rakásával ad át információt. Ez a felfedezés azonban megdöntötte azt a hipotézist is, amely szerint a Homo
sapiens csak akkor kezdte el az egy szótagos hangokat egymásba fűzni,
amikor már túl sok volt belőle. A kutató szerint a cerkófok példája
azt bizonyítja, hogy a rendelkezésre álló hangok korlátozott száma
mellett is beindulhatott az összetett nyelvhasználat.
Ha egyszer végreeljön az a nap, amikor számunkra is érthető módon
tudja közölni egy állat a mondandóját, talán végre olyan egyszerű
dolgok is érthetővé válnak, mint például: a szeretetet és a biztonságot –
legyen az majom, kutya, papagáj vagy bármilyen más élőlény
- számukra nem csak a jól zárható ketrec, és az eléjük rakott étel
jelenti.
Tóvizi Elvira
(csakjohirek.hu)
|
